Liliomok

Nagy László

Liliom-dal

Télen sírtál, te vékony liliom,
torkodig felért a hó.
Aranyfoltos pázsiton, liliom,
hajladozni ugye jó!
Tünemények előtted játszanak:
fény s levelek sűrűi,
sárgarigó szárnya ha föllebeg,
delelő nap átsüti.
Alkonyatkor öldöklő angyalok
táncolnak a tűzfalon.
Alkonyatkor bújj hozzám, liliom:
vállam árnya: oltalom.

Megbeszélés eső után

Párja akadt az én kis magányos fecskémnek. Mostanában ketten csivitelnek a villanydróton.

Érik a gyümölcs

Rózsák

A kert királynői - vagy királyai?

Nyár

Mottó

József Attila gyönyörű verséből választottam a blog mottóját, tartva magam a vers mondanivalójához.
Gyomlálok, kapálok. locsolok s fát nevelek. Kertemben magról kikelt őszibarack fácskát óvok, ápolgatok, meg meggyfa hajtásokat. Amikor már legalább 20-30 cm-re megnőnek átültetem őket az állandó helyükre. Gesztenyefám, diófám, szilvafám, birsalmafám szépen lombosodik ezzel a módszerrel a magam által megálmodott gyümölcsös kertemben. Öröm rájuk nézni, szinte naponta figyelem a növekedésüket. Van egy borízű almafám, még a Sigéről került a hajtása. Nagyon finom nyári alma, leválasztottam ásóval a hajtását és elültettem. Ez is szépen növekszik.
Az utcán a három nagy fenyő lassan a villanydrótokig ér, sajnos ki kell vágni majd a csúcsát, de a kertben lévők növekedhetnek akár az égig. A fehér törzsű nyírfám lassanként tényleg az égig ér és akkor még nem beszéltem az egyre terebélyesedő szomorúfűzről, lassan beborítja koronájával az alsó kertet. Olyan mint egy természetben lévő katedrális. A szomszéd drótkerítése mellé végig kínai mályvacserjét vetettem úgy nyolc éve, szép sövénnyé alakult. Júniusban rózsaszínű
és lila virágokat bont. Az udvar felől borostyánt és vadszőlőt futtattam a kerítésre, az is szépen zöldel, ahogyan a szőlőlugasok. A kivágásra ítélt öreg körtefámnak megint megkegyelmeztem s hálából tele van gyümölccsel, pedig már nődögél elég közel hozzá egy vásárolt almafa. A ropogós cseresznyém idén legalább egy tálnyi cseresznyével ajándékoz meg bennünket, ahogy a sárgabarack is megmutatja milyen ízű.
A tavaszi cserjéim, díszfáim elvirágoztak, most zöld levelükkel díszítik a kertet. Egy kivágott veressmeggy helyén kihajtott a sajátbejártú bodzám, ami idén már kivirágzott. El is készül hamarosan a muskotály ízű üditő ital. ami a nyár ízét, illatát adja.
Szóval és tettel imádom a fákat, a virágokat, a kertet magát úgy ahogy van.

Nyárelő

Csak úgy.

Ezt a gyönyörűséget ajándékban kaptam. A nevét nem tudom.

Virágzó díszfák

Május.

Lila orgonák oly dús a lombotok...


Pünkösdirózsa cserje - kicsit korábban virágzik a késői húsvét miatt.



A tavaszi hagymások,cserjék virágzásának lassan vége. . Most egy időre friss, üde, zöld a kert, addig, míg ki nem nyílnak a liliomok, majd a rózsák és az egynyári virágok. Ja és a kertem királynői az óriás pipacsok.

Almafa

Tulipánok hava

Csukás István

Köszöntjük a Kossuth-díjas költőt.

Tavaszi vers

Az ablakhoz nyomul az orgona,
az ablaküvegen át rám nevet,
amit nem tudok megunni soha,
a kék szemű tavaszi üzenet.

Gyerek leszek egy percre újra én,
örökzöld időmből kipislogok,
a létezés halhatatlan ívén
a teremtésig visszacsusszanok.

Boldog részecske, együtt lüktetek,
s kinyílok mohón, mint tavaszi ág,
ledobjuk, unt kabátot, a telet,
s szívemmel ver a születő világ.

Mert jó élni, e gyermeki hittel
így fordulok én is a fény felé,
s tudom, hogy majd a többi szelíddel
lelkem földi jutalmát meglelé!

Két hét után

Túl a veteményezésen, kert tavaszi nagytakarításán, fűnyíráson mondhatom eléggé elfáradtam. Fejben ki volt gondolva minden sorban, de sok pihenőt kellett beiktatni, mert sem a lábam, sem a derekam nem bírta a strapát.

A lényeg a lényeg, hogy most minden pipec, süt a nap ezerrel, virágzanak a hagymások, a cserjék sárgán, pirosan, kéken. A fűzfám is virágzik, rajta sok száz méhecske gyűjti a nektárt. Olyan zümmögéssel vannak, hogy csak na. Gazdag Erzsi verse jár folyton az eszemben, amit még a lányaim tanultak hajdanán az óvodában, én meg tőlük tanultam meg. Hogy is van?

" Itt a tavasz, itt van itt, A barackfa kivirít. Virágcsipke minden ág Csupa virág a világ. Méhek szállnak magosban, Egész méhe vihar van..." Tovább már nem jut eszembe.

Friss fotók

Tavaszi dal Nyírfa zöldjét ontja rád sárgán ég az aranyág Fűzfabarka bolyhain lepketündér szárnyain tavaszi nap csillogás ezer színű fényvarázs Fű között az ibolya kéklő szemű kis csoda Nappal fürdő nárciszok vélük együtt álmodok Virággal telt almaág itt szeretnék várni rád.
	Szűcs István (2009. október 4.)

Két hét után

Hát ugye fejben minden ki lett gondolva, meg lett tervezve, viszont a kivitelezés már nem olyan egyszerű. Mert a tavalyi erő ott maradt az ortopéd klinikán, vagy valahol útközben elveszett. Mindenesetre alig egy órai ténykedés után be kell vonuljak kényszer pihenőre -csak ledőlök kicsit s már is folytatom- jelszó alatt.

Az első napokban, míg a virágaimat kapáltam át egészen jól ment a dolog. Ám mire a veteményesre sor került egyre fáradtabb lettem. Persze a begyepesedett kupakház helye szívta ki az erőmet. Éjjel azért mégiscsak kipihenve magam délelőttönként újult erővel vágtam a következő feladatnak. Viszont délután már egyre kevesebbet bírok dolgozni. Három-négy óra felé fel is adom és pihenni kényszerülök.
Tegnap a csomóban növő fű következett, a kis fűnyíróval harmadszori nekifutásra levágtam a fenti kertben és a kapu előtt. Délután meg lett robizva a veteményes és ma délelőtt elszórtam a sárgarépa és petrezselyem magot, eldugdostam a vörös és a fokhagymát. Raktam egy kis ágyás borsót is, de mivel elég lágy a föld , meg esőre áll az idő leállítottam magam a további veteményezésről. Ebéd, pihenő,már délután van fogy az erő hiába. Pedig az udvaron is terpeszkednek az óriási fűcsomók a porcsin között és ha nőnek nem bírom levágni, de majd holnap, ha nem esik. Holnap is nap lesz: így biztatom magam.

Kivirultak

Tavaszváró

Wass Albert: Tavasz-várás

Érzed? Jön a tavasz,
a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havaz.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.

Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna dal,
S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér...

Ha jönne már...
ugye testvér, megálmodod mi lenne?...
S egy kis meleg
belopódzik halkan a szívedbe...

Tavasz

Megjött a várva várt tavasz. A virágoskertemben nyújtóznak, nőnek szemmel láthatóan az évelők, a hagymások. Bimbósak a jácintok, az aranyvessző és a japánbirs ágai. A babarózsa már ki is bontotta rózsaszín, üde virágocskáit. A hóvirágok után virágban borult a tavasz első hírnöke a krókusz.
Imádom a természet minden rezdülését. Egész napon át a kertben motoszkálnék, ha tehetném. Körben járom a kertet, egyenként megszemlélve mennyit nőttek tegnap óta a növényeim, virágaim. A kedvem is jobb így, tavasztájt. Túléltem egy hosszú telet, reménykedve várom a melegebb napokat, és csodálattal figyelem kertem hétről-hétre változó arcát.
Vége az unalmas, lustálkodó napoknak. Munkára fel: szőlő metszés, veteményezés, fűnyírás, gyomlálás, kapálás, palántázás, ha nincs eső locsolás. Lesz munka bőven, kellemesen elfárad az ember lánya, és sokkal jobban alszik éjszakánként.
A növények olyanok, akár a kisgyerekek. Ápolni, szeretni kell őket, és akkor hálásan pompáznak mindnyájunk örömére.
Próbáld ki olvasó! A kert gondozása megnyugtatja az idegeket, feltölt és boldoggá tesz.

Tavasz a télben.

Már második napja, hogy ragyogó napsütés ébresztett. A melegfront hatására elolvadt az utolsó hó is és olyan zöld a fű, mintha március lenne.
Viszont a hó jótékony takarásából előkerültek a késő ősszel lehullott levelek, a szélvihar következtében levert száraz fűz gallyak. Elő a lombszedőt és össze takarítottam a sok szemetet. Jó volt kint az enyhe, friss levegőn kicsit dolgozgatni. Már megmoccantak a gyümölcsfákon, a cserjéken a rügyek, főleg az aranyeső és a japánbirs rügyei duzzadtak. Bimbósak a hóvirágok a lányom kertjében, nálam kiette valami, sehol sem látom őket. Viszont bújik a nárcisz, a jácint, a tulipán, csak nehogy ráfázzanak. Azért még csak január tizedikét írunk.

Munkálkodom.

Ha óvatosan is, sok pihenést közben iktatva, azért munkálkodom. A doki szerint terhelhetem a lábam, csak ne érezném egy kevés munka után, mintha erős izomlázam lenne. Mintha hazagyalogoltam volna mondjuk Újfaluból.
Tegnap előtt bepermeteztem a kis csinos permetezővel a kevéske szőlőt, amit meghagytam. Tegnap le is mosta egy hirtelen jött zápor. -Bár gondolom beszívta a bordói levet.
Olyan békés, szép idő volt délután , az éjszakai nagy eső után szinte smaragdzöld minden. Fényképeztem kicsit, nem birok ellen állni a kert mindig mást mutató látványának. Most a zöld és a madárhúr meg a labdarózsa fehér színe uralja, itt-ott egy kis sárga boglárka és a hasadó sárga liliomok. A rózsáim szépen lombosodnak, bimbósak, a pipacsok is virágban borulnak hamarosan. Bent nézegettem a képeket, amikor hitelen olyan vihar támadt, hogy a fűz ágait jól megtépte. Az alsó bejáratnál lévő esővédőt meg úgy rángatta, azt hittem kitépi és esetleg az ebédlő ablaknak vágja.
Bentről figyeltem aggódva, kimenni nem mertem, féltem rám zuhan. Szerencsére nem történt baj, de meg kell majd erősíteni a csavaros szögeket.
Ma reggel körben nyírtam a fűzfát, úgy néz ki, mint a hajdanvolt gyerekek, akiknek fazekat tett a mama a fejére és úgy nyírta körbe a haját. Egy talicskányi zöld ág került le róla. Szebb lenne ha földig érne, de akkor nem lehetne alá ülni egy kis beszélgetésre, pihenésre.
Ennyit máról, megyek ebédelni jó kis gyümölcslevest és fokhagymás sült halat készítettem. Nektek is jó étvágyat!