Ez a nap sem telt el hiába. Levágtam reggel négy csirkét, ebédet főztem: köménymag levest és káposztás tésztát. Ebéd után kicsit pihentem, aztán leszedtem egy nagy tál babot, megpucoltam, befőztem. Lett 11 üveggel. Száraz dunsztban melegszik s hűl ki, úgy 24 órát. Jó lesz télen, ha pustol a hó.
Eléggé elfáradtam s leültem a fűzfa alá. Azon gondolkodtam, hogy bár rengeteg munkával jár: elvetni, kapálni, leszedni, télire eltenni, mégis milyen jó, ha van az ember lányának kertje, zöldsége, gyümölcse.
Első a retek, a sóska, a saláta, újhagyma. Követi a zöldborsó és már piroslik a földieper. Beérik a meggy, a cseresznye, a ribizli, a pöszméte és mire leérnek ott a málna és sárgul a kajszibarack.Beér a zöldbab, tele vannak a cukkini és a tök bokrai. Újkrumplit is lehet ásni. Aztán jön a nyári alma, a körte, a szilva.Idén jó kis pászma sárgadinnyém is van, remélem egy köd nem viszi le . Még le sem szedjük, már világosodik a csemege szőlő szeme, lehet csipegetni, aztán beérik a borszőlővel együtt és zárja a dió, a birsalma. Á még felsorolni is sok, lehet, hogy van, amit ki is felejtettem és ez mind megterem a kertemben. Az annyát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése