Árvíz

Értük: az árvíz sújtottakért.

Néhány szóban

Szelíd arcú, szép asszony volt.
Bőrét évek gyűrték ráncba.
Eddig sohasem zokogott,
bánatát kezében fogta.

Nem is nagyon értették őt,
mikor az urát temette,
miért szorítja zsebkendőjét,
szeméhez fel nem emelte.

Tenyere könnyét itatja
beidegzett mozdulattal,
kezei közt morzsolgatja
kis kendőjét, feszült arccal.

Fia halálhírét hozták,
szeme száraz, mint a homok.
kicsi rongyot átitatják
tenyerébe izzadt nyomok.

Jött az árvíz, váratlanul,
bezúdult a kicsi házba.
Szegény asszony hangtalanul
rogyott le a dupla ágyra.

Lábát gumicsizma védte,
kabátkájában nem fázott.
Kézbe fogott zsebkendője
szeme könnyeiben ázott.