Álmatlan éjszakák

Sajnos velem sokszor előfordul,hogy álmatlanul töltöm az éjszaka nagy részét. És ez nem attól van, hogy nem a saját fészkemben vagyok, hanem a gyerekeknél. Otthon is hol így alszom-hol úgy. Ha néha sikerül estétől-reggelig egyfolytában aludnom, számomra ajándék.
Az esti elalvással nincs gond, tíz után már nemigen szoktam fent lenni. Elalszom és az első órában felébreszt valami rossz álom, hol emlékszem mi volt, leginkább nem, csak arra ébredek, hogy hangosan felkiáltok, kinyitom a szemem és nem tudom hol vagyok pár pillanatig. És ez ritka kivételtől eltekintve így megy éjjelente.
Mikor végre felismerem a környezetem már olyan éber vagyok, hogy akár fel is kelhetnék.
Ilyenkor órákig forgolódom, eszembe jut mindenféle, aludni viszont nem tudok. Akkor a kislámpa világánál olvasni kezdek pár oldalt a soron lévő könyvből és mikor érzem, hogy fárad a szemem lekattintva a villanyt újra aludni próbálok.
Így volt ez az éjjel is itt Pesten. Zavart a gázláng lobogása, hallottam a villamosok zaját, a repülőkét, akik itt húznak el felettünk Zuglón át Ferihegyre.
Lekapcsoltam a fűtést, ám gyújtóláng helyett kioltottam a lángot. Próbáltam vissza kapcsolni, de nem sikerült. Akkor meg az aggasztott nem szivárog e a gáz? Otthon fali kazán van a kazánházban, azt nem piszkálom, mert van bent hőfokszabályzó. Itt cserépkályhákban van bevezetve és úgy kell szabályozni, mint a konvektorokat. A szél fújhatott kint, mert zúgott a kályha, én meg szagolgattam nincs e gáz szag. A két fiú a mellettem lévő gyerekszobában aludt nyugodtan nyitott ajtónál. Az ő szobájukat is a nappali kályhája melegíti. Órákig paráztam , annyi rosszat hallani arról, hogy visszaáramlik a gáz.
Úgy három óra körül aludtam el végre.