Rokonok

Tegnap vendégeim voltak. A sógornőm a családjával és a keresztlányom. Tulajdonképpen a temetőbe jöttek az elmaradt anyák napi virágcsokorral, de nem szoktak úgy jönni , hogy hajdan minket, most meg engem ne látogatnának meg.
Jó volt kicsit beszélgetni, együtt megebédeltünk és már mentek is, mert a pici lány elálmosodott. Édes kis barátságos a kislány, mindjárt otthon érezte magát. Boldog a nagyi, hogy ezt is megérhette, mivel ő elég későn ment férjhez - harmincnyolc éves volt mikor megszületett a fia a szeme fénye. Az évek teltek, a kisfiú felnőtt. Ma már orvos a debreceni klinikán ő is és a felesége is.
Megdícsértük egymást Juci sógornőmmel: Jól nézel ki mondtam neki, nem is látszol hatvanhét évesnek, mire ő nevetve :nem hát csak hatvanhatnak, pont annyinak, mint te.