Jön a pesti családom, este hét óra körül itt lesz a két tündéri kicsi unokám.
Készülök pogácsával, friss zöldbablevessel és csirkepaprikással. Nokedlivel természetesen, mert az a Peti kedvence.
Már alíg várom az estét.
Ilyenkor mindig az jut eszembe: de kár, hogy a papa már nem várakozhat velem, hogy örülne nekik.
Gergő most ment el. Jól kibeszélgettük magunkat. Szóban került az afrikai menekülttáborból kimentett magyar állampolgárságú lány . Istenem, milyen tragikus élethelyzetek vannak és mennyire jó, hogy rátaláltak a kislányra . Csoda ez csoda.
Vasárnap megyek Debrecenbe. Tizenöt éves szülinapja alkalmából köszöntjük kicsit hamarabb Ádám unokámat. Mintha tegnap lett volna, hogy ott álltunk éjfél körül -Szentiván éjelén a szülőszoba ajtóban és kitolták a kocsin az ujszülöttet. A neonfényben szinte világított a kék szeme, ahogy nagyra nyitva rácsodálkozott a világra.
Tamás unokámat is felkeresem egyuttal, meg Erikát . Megkezdték közös életüket. Szépen berendezkedtek. Csak megértés és szeretet legyen köztük, meg egészségesek legyenek, akkor nem lesz semmi baj. Nehézségek jöhetnek, azok csak edzik az embert.
Szóval most boldog vagyok jó napok elé nézek megint.
Indokolt ilyen esetben megmagyarázni, már nem tudtam mire vélni, hogy se írás, se fénykép. Ilyen mozgalmas napokon mindíg veled érzek!
VálaszTörlésEz a finom vacsora ínycsiklandozóan hangzik. Meg is értem Petit, hogy szereti! :)
VálaszTörlésAz én párom sajnos most kaszálta le a lepermetezett zöldbabunkat. A szívem szakadt meg, olyan szép zsenge volt. Na, nem baj, majd ültetek augusztusban még másikat.
Ezek valóban szép napok lesznek, majd várjuk a képes beszámolót!
Olvastam ám a blogodat. Megkönnyeztem. Nagyon erős ember vagy, csak így tovább!!
VálaszTörlés