SZERINTEM
Ha ősz van, piros és illatos almákkal megrakott ászkok libegnek az emlékek pincéiben, azt is mondhatnám, ökörnyál, hamvas szilvakorszak ez, lassú esők kora, celofán-uralom; nagy eltevések ideje, szalicil-havazás...
Tegyünk el mi is valamit télire ezen az oldalon, egy hangulatot tegyünk el legalább, talán még jó lesz valamire. Egy árva, kis fáról szedtem az eltenni való hangulatot: ott van a kis fa társával együtt egy modern épület előtt, ott van a kiugró cementeresz alatt. Dísznek ültették oda a bejárathoz a két kicsi fenyőt, az ültetők el is felejtették, egyszer megunják a díszelgést ezek a fák, és elkezdenek nőni, gyarapodni a természet törvénye szerint. Az egyik már régen beverte fejét a cement-mennyezetbe, de szerencséje volt, kikerülhette a tetőt, jófelé hajlott véletlenül. A másik most tűnődik éppen, merre is vegye növekedése útját, biztosan azon tűnődik, nem a megálláson, a ház vezetői pedig törik a fejüket, mitévők legyenek, bontsák-e le a tetőt, vagy a fát irányítsák a szabad ég felé. Törik a fejüket bizony, mert mindkét megoldás szégyenletes. A tető lebontása is, a fák meghajlítása is. Mert fenyők e fák, s miféle dísz egy ferde fenyő?
Ebben a képben az eltenni való hangulat nem más, mint egy tanulság: amiképpen a fák természetével számot kell vetni, akképpen az emberek természetével is számolni kell.
Egy igazi fenyő akkor is növekedik, ha dísznek ültették oda, ahová ültették, egy igazi ember akkor is a kiteljesedésért fészkelődik, ha éppenséggel dísztagnak választották.
Persze, vannak törpe fenyők, és vannak törpe emberek...
/...és mi legyen az én villanydrótig érő fenyőimmel? - persze tudom a választ: Nem kellett volna a vezetékek alá ültetni az akkor 30 cm-es fácskákat...s akkor még az emberi természetről nem is beszéltem.
miért, az embereket hova ültetted? :)
VálaszTörlésültess másik fenyőt, máshová és akkor nem esik olyan rosszul, hogy ezeket ki kell vágni.
esetleg ajándékozd oda az iskolának, hogy díszítsék fel karácsonyra!