A temetőben munkálkodtam reggel és szépen fütyült a sárgarigó. Ez a vers járt az eszemben:
"...Jó lenni nagynak kicsinek,
mindennek és mindenkinek.
Sárgarigónak legkivált,
nagy kertben élni nyáron át.
Fenyőre szállni rangosan,
fütyülni szépen, hangosan
Hirdetni vígan, szerteszét,
hogy élni jó, hogy élni szép.
Hogy élni jó, hogy élni szép,
ha fogják az ember kezét..." /Erdélyi Mihály/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése