Embermesék

Statisztika

2011. június 9., csütörtök

A mi vándorlegényünk.


Az én legidősebb unokám a mi vándorlegényünk. Hajdanán vándorbottal a kezükben gyalogoltak országhatárokon át, mostanság egy használt autó a segítség.

Tegnap este indult, egész éjszaka vezetett hajnali négyig. Akkor aludt pár órát, gondolom a kocsiban és indult haza, ahol már annyian várják, tíz nap szabadságra. Áthajtott Anglián, Németországon, most valahol az ausztriai autópályán halad . Valamikor este hazaér.

Vigyázzon rá és egyengesse útját az őrangyala, ahogyan eddig is segítette. Mert azért kellett ahhoz némi fenti segítség, hogy munkára, otthonra találjon a messzi Angliában, s persze főként a maga ereje, kitartása.
SorkizárásRemélhetőleg a nehezén már túl van, vissza már a párjával megy és kettesben csak könnyebb lehet a kinti élet.
Szerencsés utat mai vándorlegény!

1 megjegyzés:

  1. Nem semmi! Egy nap alatt, egyedül hazajönni autóval! Ügyes ember a legnagyobb unokád! Fellélegezhetünk, kipihenheted a drukkolás fáradalmait!

    VálaszTörlés