Régóta motoszkál a fejemben az a kérdés: miért nincs Magyarországon becsülete a magyar nótának a fiatalok sőt a középkorosztály körében?
Az idős emberek a vájt fülűeket és a sznobokat kivéve hallgatnák szívesen és rendszeresen,
ha volna rá módjuk a kis rádiójukban, mert már több mint egy éve a Petőfi rádió kereskedelmi adóvá válása óta át tették az MR6-ra, ami a legtöbb rádión nagyon rossz minőségű adást sugároz.
Én azt gondolom, hogy a csingli-csángli lakodalmas zenék tették tönkre az igazi jó szöveggel megírt, jó zenével megkomponált és jó előadóval előadott magyar nóta népszerűségét.
Ha ez nem így lenne nem énekelnék neves operaénekesek is szívesen.
Hallom a hírekben, hogy Japánban óriási sikert arat a magyarok által előadott cigányzene.De így van ez szerte a világban: egy édes kesergő hegedűszó könnyeket csal nem csak a külhoni magyarok szemében. Miért nálunk itthon ez az érdektelenség? Sokan szeretik, hallgatják az ír népi zenét, a balkáni zenét, de a magyart leszólják. Persze tudom, hogy a népdaloknak van közönsége, bár ez is csak egy szűk réteg- szépek is egytől-egyig, de mulatni, sírva vígadni igazán csak magyar nótára lehet.
Persze a Budapest TV-n imitált plébekkek nekem sem tetszenek, de egy magyar nóta esten fellépő régi és új szívvel -lélekkel éneklő művész csodálatosan szép estét tud szerezni annak ellenére, hogy még nagyon sok más zenei irányt kedvelek.
És az sem igaz, hogy a magyar nóta szövegek bugyuták lennének. Persze van köztük selejtes, úgy, ahogy a többi szórakoztató zene szövegében is van. De vannak igen tartalmasak is.Verseket kedvelő ember megérzi a szépségét egy-egy nóta szövegének, amelyikben egy egész élet van belesűrítve. PL:
Nehéz vándorút az élet, vándor a sok árva lélek,
Szomjazva a boldogságot, járjuk ezt a bús világot!
Utunk végén, alkonytájban, árva a szív egymagában,
Köröttem a tűnő nyárban, könnycseppek az út porában!
Boldogságra vágytam én is, boldogtalan lettem mégis ,
Mindhiába hittem benned, szívem néked mégsem kellett!
Lázas álmok, vágyak, tervek, tenélküled mivé lettek,
Télbe hajló, őszi tájban könnycseppek az út porában!
Egyszer minden útnak vége, elfogy majd a könny is véle,
És ha volt is jóban részem, szétfoszlik a messzeségben!
||:Emlékekkel bús szívemben eltűnök a végtelenben,
Nem marad más énutánam, könnycseppek az út porában!
Mondja valaki, hogy nem gyönyörű ez a szöveg, meg meg annyi más nótaszöveg.
Szerintem sokan szívesen meghallgatnának rádióban tv-ben egy-egy szinvonalas magyarnóta estet a sok csináljuk a fesztivált helyett.
No én is megjártam, nem mentettem, el is szállt a hosszú bejegyzésem. Akkor mégegyszer, azért is.
VálaszTörlésÉdesanyám nagyon szerette a régi szép magyarnótákat, énekelte is sokat, öreg asztali nagy rádiónkon szólt is minden ilyen műsor. Én nem szerettem már kicsi gyermekkorban sem, nem tudnám megmondani miért. Sokszor bosszantottam azzal anyukámat, hogy annak ellenére, hogy nem ismertem a dalt, beénekeltem a következő sor dallamát előre, vagy bekiabáltam a sorvégi szót előre, később meg átköltöttem a dalt menetközben. Szegény Anyukám! Hányszor bosszantottam, hogy nem örülhet a műsornak. Persze nagyobb koromban már nem szórakoztam ezzel. Én a népdalokat szerettem kezdettől. Ezt sem tudom miért. Megragadott az egyszerű tömörségük, a tökéletességük, a változatos dallamviláguk, még ha a szerkezetük hasonló is. Ha Édesanyám nótát énekelt, az egyik fülemen be, a másikon ki. De ha népdalt, rögtön felkaptam a fejem és megtanultam. Az első, emlékszem, az "A csitári hegyek alatt" c. volt, egészen pici voltam még, mikor már elcincogtam egérhangocskámon hibátlanul. Aztán a zeneiskolában később sok százzal megismerkedtem, később már magam vásároltam gyűjtéseket, kottákat magamnak, akkor ismerkedtem meg az erdélyi, csángó dalokkal, ami külön világ. Szóval sokáig eltekertem a rádiót, ha magyar nóta szólt. Miután elveszítettem Édesanyámat, ha kedves nótáját hallom, mindig megkönnyezem és végig is hallgatom. Sokszor elmegyünk Szegedre halat enni az algyői Halászcsárdába, ajánlom mindenkinek! Itt hagyományos, régi cigányzene szól, többnyire ének nélkül, igen magas színvonalon képzett zenészekkel! Ezt szájtátva, örömmel hallgatom. Igaz, sokszor félre is értette a prímás ámuló tekintetem és sokszor jött oda, hogy "elhúzza a nótám" - jó értelemben! Én viszont sajnálkozva küldtem el, hogy olyan nekem nincs. Pedig láttam nem egyszer, hogy milyen örömmel muzsikálnak mulatni szépen tudó embereknek, ingyen, nem pénzért. Egyszer kihallgattam önkéntelenül panaszkodásukat, hogy nincs már olyan ember, aki kulturáltan tud mulatni. Pedig van olyan fiatal is, aki szereti a magyar nótát. Leányom egyik régebbi barátnője nótaénekes lett például. Védeni kellene ezt a zenét, óvni, igényes színvonalon játszani, mert része a magyar kultúrának.
Bizony ez így van, erről is a mieink jutnak eszünkbe. Aputól hallott nótákkal ugyanígy vagyok /vagyunk Jóska is az apjától akaratlanul eltanulta (anyukáink nem tudtak énekelni)/. Sok szép nóta van és jó lett volna megtanulni, míg volt kitől! Mert elég ritka az olyan előadó akivel bírnánk és akarnánk úgy megtanulni. A mai fiatalok azt hiszik a lakodalmi rock magyar nóta!
VálaszTörlésIgaz nem hallani mostanság jó nóta műsorokat. Nem tudom a Jó ebédhez szól a nóta meg van e még a Petőfin.Nekem is van néhány nagy kedvencem pl a Dankó nóták, a nagyapámtól hallott nóták és katona dalok. Nagyon hiányolom a népdalokat. Mostanában itt motoszkál a fülembe néhány. Mikor kolis voltam sok népdalt is énekeltünk. Kék szivárvány koszruzza az eget, Kék ibolya búra hajtja a fejét, Megkötöm lovamat szomorú fűzfához, Kertünk alatt folyik el a Berettyó és még sok más. A Bp tv elég gagyi egyébként, nomeg a sok lakodalmas feldolgozások is. A nóta szöveg amit leírtál csodálatos. / az én kedvencem a Megkondult a kecskeméti öreg templom nagyharangja. Üdv. Viola. Gyógyulást!
VálaszTörlésIduska!Nagyon egyetértek minden szavaddal. Nemcsak a népdal, de a magyar nóta is hozzátartozott a magyar ember mindennapjaihoz, Örömében és bánatában dalolt.A fiatalok nagy része igen is hajlamos a nótázásra csak rá kell őket vezetni. Kellene még sok olyan kezdeményező mint pl. Jantyik Zsolt /Méliusz Juhász Péter Könyvtár és Müv.K./aki elsőként a megyében elinditta a nótaéneklési versenyt/lásd:Biharország januári száma/. Két unokám is énekel a kis csoportba elődöntő előtt kéthéttel alakultak és a II.hely nagyon szép eredmény, átlagéletkor 21 év! Nagyon nagy a sikerélményük.A Viola megjegyzéséhez: képzeljétek a megkondult a Kecskeméti öregtemplom....c. nótát a Kun nanámék aranylakodalmán Kiss Jenő Antal tiszteletes ur énekelte, tőle hallottam először, de még most is a fülembe cseng, pedig már 50 éve lehetett. Biztassuk a fiatalokat, nem halhat ki a magyarnóta!
VálaszTörlésÖrülök a bejegyzéseteknek. Én is olvastam a Méliuszban rendezett nótaversenyről. Jó kezdeményezés, gratulálok az unokáidnak R. mama. Csak úgy maradnak meg, ha már a mi korosztályunk is elmegy, ha átveszik az érdeklődő fiatalok.
VálaszTörlésVelem nem tolt ki az új műsorpolitika, mert még amikor annak idején minden délben egy órás jó ebédhez szól a nóta volt, nagyon sok szép hallgatót felvettem kazettára, van legalább húsz kazettám, azokat hallgathatom.
Az én apámnak a Hull a zápor kint a pusztán, anyámnak a Kék nefelejcs virágzik a tó partján, nekem meg a Búcsúzik az ősz a nyártól c. nóta a legkedvesebb, de még mellette sok más is. Jenő nagyon szeretett és tudott is nótázni, bár szöveg terén nem volt a legjobb, de érdekes módon nem volt saját nótája. Azt mondta az az övé, amit éppen énekel. Majd egy blokkban teszek fel nektek a legszebbekből. Ma jöttem rá, hogy a hangrögzítőn fel lehet a gépre venni rádiós felvételeket és felrakni a multira.
Na ez a megjegyzés jó hosszúra sikerült. Bocs.